Az emberi
szervezet egészséges működéséhez átlagosan 2,5 liter vizet kell pótolnunk
naponta. Ennek a mennyiségnek a felét az ételeink nedvességtartalma adja, másik
felét pedig folyadékbevitellel pótoljuk. Utóbbihoz egyre többen az ásványvizeket
választják.
Az emberi test jelentős arányban tartalmaz vizet, bár ennek
mennyisége, aránya életszakaszonként változik. Míg egy csecsemő szervezetének a
80 százalékát teszi ki a víz, ez az arány egy felnőtt esetében 60, egy idős
embernél pedig 50 százalékig csökken.
Agyunkon naponta 1400 liter víz „folyik át” veséinken pedig 2000 liternyi.
Szervezetünk azonban nagyon takarékosan bánik vízkészletével, ez abból is
látszik, hogy mindössze körülbelül 2,4 liter vizet választ ki vizeletürítéssel,
verejtékezéssel stb., tehát ez az a mennyiség, amit pótolni kell.
Az ásványvíz-fogyasztás növekedésének fő oka az, hogy a
fogyasztók egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, a
természetes ásványvíz fogyasztásának előnyeit. A természetes ásványvíz tiszta,
természetes élelmiszer, amely tartalmazza az emberi szervezet számára
nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Így amikor szomjúságunk oltására ásványvizet
iszunk, biztosítjuk szervezetünk ásványi anyag szükségletét is.
„Hazánkban valamivel több, mint száz elismert ásványvizet tartanak nyilván,
melyeknek nagyjából a felét palackozzák. Ezeknek az összes ásványi anyag
tartalma tág határok: körülbelül 500 és 2000 mg/l között változik” – tudtuk meg
a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács titkárától.
Bikfalvi Istvánné dr. kiemelte, hogy egy vizet csak akkor lehet természetes
ásványvízként forgalmazni, ha védett vízadó rétegből származik, eredendően
tiszta, szennyeződésmentes, összetétele ismert és állandó, ásványi anyag és
nyomelem-tartalmának köszönhetően pedig hatása az egészségre kedvező. Az
ásványvizek nem tartalmazhatnak káros mennyiségű összetevőket, és nagyon szigorú
mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelniük. Néhány fizikai eljárástól
eltekintve nem szabad kezelni, a szén-dioxid kivételével nem szabad idegen
anyagot adni a vízhez. Lényeges az is, hogy a forrás, vagy kút helyén kell
palackozni, így biztosított, hogy eredeti tisztaságát és összetételét megőrzi.
Ásványi anyagokra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek
azonban fiatal korban, a terhes- és szoptató anyák számára. A sportolóknak és
nehéz fizikai munkát végzőknek, akiknek nagy a folyadékvesztesége, szintén
különösen fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű vízpótlás.
A vízfogyasztás fokozottan fontos idős korban, amikor felgyorsul a csontritkulás
kialakulásának folyamata. Az emberek szomjúságérzete a kor előre haladtával
csökken, emiatt egyre kevesebb folyadékot fogyasztanak. Ez azzal a veszéllyel
jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik,
nő a trombózis veszélye.
„Az egészséges ember bármelyik természetes ásványvizet fogyaszthatja. A beteg
ember kérdezze meg az orvosától, hogy a szakember betegségére mit ajánl. Tévedés
az, hogy a szénsavmentes ásványvizek egészségesebbek a szén-dioxiddal
dúsítottaknál. Egészséges ember bármelyiket fogyaszthatja, ízlés dolga, ki
melyiket választja. Sőt, mivel a szénsav gyenge sav, segíti az emésztést” –
mondta Bikfalvi Istvánné.
Az ivóvíz, a
tisztított víz és az ásványvizek jól megférnek egymás mellett a piacon. A Magyar
Ásványvíz Szövetség titkára szerint az ásványvizek piaci szerepét a víztisztító
termékek megjelenése azért nem veszélyezteti jelentős mértékben, mert óriási
különbség van a tisztított víz és a természetes ásványvíz között: a természetes
ásványvíz eredendően tiszta, természetes, a tisztított víz kezelés eredményeként
lesz tiszta, mesterséges termék.
A természetes ásványvíz fogyasztása elsősorban eredendő tisztasága miatt
előnyösebb a tisztított ivóvíz fogyasztásával összehasonlítva. Ugyanez
vonatkozik a szikvizekre is, mivel a szikvizek szén-dioxiddal dúsított ivóvizek,
az ivóvizek pedig szintén - a vízművek által - tisztított, tehát nem természetes
módon tiszta vizek.
A természetes ásványvizeket nem fenyegeti az elszennyeződés veszélye sem, mert
védett vízadó rétegből származnak, ami azt jelenti, hogy védve vannak attól,
hogy a vízadó rétegbe szennyeződés kerülhessen.
A természetes ásványvizet kémiai eljárással nem szabad kezelni, csak
levegőztetéssel, szűréssel lehet eltávolítani az instabil vas-vegyületeket,
amelyek állás során kiválnának a vízből, mivel e kicsapódás nem esztétikus
látvány.
A visszaváltható palackok az utóbbi években ki szorultak a
forgalomból, mert nincs irántuk fogyasztói kereslet” – mondta a szakmai
szervezet titkára.
A szakember
szerint ennek oka, hogy a visszaváltható palackok vásárlása nehézkesebb, kevés a
visszaváltó hely, továbbá a visszaváltható palackok lényegesen nehezebbek.
„Egy független, osztrák szakértő csoport által készített környezettanulmány
igazolta, hogy az egyutas palackok környezet-terhelése gyakorlatilag megegyezik
az újratölthető palackok alkalmazásának környezetterhelésével” - tudtuk meg az
ásványvízgyártók vezető tisztségviselőjétől, aki kiemelte:
A többutas palackot mosni kell, amihez mosólúgot kell felhasználni. Nő a víz-,
és energiaigény, több lesz a szennyvíz… A többutas palackokat a szállításhoz nem
lehet könnyű fóliával fedni, hanem rekeszekbe kell tenni. A rekeszeket szintén
mosni kell, továbbá lényegesen nehezebbek, mint a zsugorfóliázott egyutas
palackok göngyölege. Szállításukhoz nagyobb teherautók kellenek, azoknak kétszer
kell fordulni, mert az üres göngyöleget vissza kell szállítani: nő a
levegőszennyezés, nagyobb lesz a forgalom, rongálódnak az utak stb.
„Az egyutas csomagolást nem kell kritika nélkül elítélni: azt kell megoldani a
szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésével, és az így összegyűjtött műanyag
palackok anyagának a hasznosításával, hogy a kiürült palackok ne a
hulladéklerakókba kerüljenek, az emberek ne dobálják el azokat, hanem
újrahasznosításuk megoldódjon” – hangsúlyozta Bikfalvi Istvánné.
Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács munkatársai örömmel válaszolnak az
érdeklődők kérdéseire az 1/202-4495 telefonon, vagy a www.asvanyvizek.hu
Internet címen keresztül.
Kalcium:
A csontok és fogak egyik fontos alkotóeleme. Hiánya csontritkulást okoz.
Klorid:
A nátriumhoz vagy a káliumhoz kötött formában fordul elő. A gyomorsav egyik
alkotóeleme. A konyhasóval általában elegendő mennyiség jut a szervezetbe.
Kálium:
Részt vesz a szervezet folyadékháztartásának szabályozásában. Hiánya esetén
izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség,
bélrenyheség és a vesezavarok léphetnek fel. Napi szükséglete 3,0-3,5 g.
Magnézium:
A fehérje és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, emellett jelentős szerepet
játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Hiánya estén ingerlékenység,
álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel.
Napi szükséglete 300-450 mg életmódtól függően.
Nátrium:
A klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza. Az
izomműködés és a vérnyomás szabályozásában fontos szerepe van. Hiánya
gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglete 2,0 g.
Foszfor:
A kalciummal együtt a csontok egyik fontos építőeleme. Nagy jelentősége van a
fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében és az energia hasznosításban.
Vas:
Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Hiánya
vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot okozhat. Napi
szükséglete nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg.
Fluor:
A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás
kialakulását. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek
fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Túladagolása veszélyes.
Jód:
A pajzsmirigy-hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem.
Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez.
Lítium:
Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. Hiánya
hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására.
Mangán:
Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát anyagcserében, valamint a csontok és a
kötőszövet felépítésében.
Szilícium:
Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és
porcképződésben. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési
folyamatokat.
Cink:
Számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz a fehérje, zsír és szénhidrát
anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének
működésében.
A cikk eredete:
http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=306